Köszönet

A kedvencek!

Utolsó estéimen ültem a kikötőben, bámultam az embereket és a hajókat, hallgattam a Dramaten teraszán bulizókat és melankóliával küzdve gondoltam vissza az elmúlt két hónapra. Arra gondoltam, hogy furcsa lesz a sirályok vijjogásának és a hajók kürtjének hangját nem hallani, végig sétálni az utcán anélkül, hogy a tenger illatát hozná a szél és mindenki magyarul beszél körülöttem, bemenni úgy a boltba, hogy nem dobok hátast az áraktól. Álomszerű élmény még mindig, egy héttel a hazaérkezésem után is. Tudom, hogy megtörtént, közben eltelt a nyár, de még szürreális.

Ez volt életem első nagy kalandja, de remélem nem az utolsó! :)

Szeretném megköszönni a családomnak és a barátoknak a támogatást, Tanár úrnak és az Erasmusnak a lehetőséget, hogy átélhettem ezt a megismételhetetlen és egy életre szóló élményt.

Külön szeretnék köszönetet mondani a kollégáknak, akik az első naptól úgy kezeltek, mintha mindig is közéjük tartoztam volna. Tudom, hogy olvassátok, KÖSZÖNÖK SZÉPEN MINDENT még egyszer!!! Remélem, kedves szívvel gondoltok majd rám! Én mindig úgy fogok Rátok! :)

Ui: A szívem egy darabját örökre Stockholmban hagytam!